Kivettem a ketrecet és a kocsim motorház tetőjére tettem.
Aztán kiráncigáltam a kocsimból a két bőröndömet, amik eléggé meg voltak pakolva.
A ház ajtajához húztam őket majd vissza mentem Bobo-ért.Bezártam a kocsimat és Bobo-val együtt a ház ajtajához mentem.Kinytottam az ajtót, Bobo-t bevittem majd a két bőröndömet is behúztam.
-Hát...Itthon vagyunk Pajti...-Mentem oda a ketrechez majd kinyitottam az ajtaját.Bobo elégedetten szökkkent ki.
Miután bepakoltam rájöttem hogy semmi kaja nncs itthon...Úgyhogy elindultam vásárolni és felfedezni a környéket.
Kocsival mentem...Hiába tekeregtem nem találtam egy boltot sem a környéken.
Aztán két srácra lettem figyelmes.Lelassítottam...
-Öhm...Bocs...Csak meg tudnátok mondani nekem, hogy merre fele van valami bolt?-Hajoltam ki az ablakon.
-Igen, persze!-Mosolygott rám a fiatalabbik srác.-Itt egyenesen, aztán fordulj le jobbra.A bolt neve Amy's.Könnyű lesz megtalálni!-Mondta.
-Köszi.-Mosolyogtam rá majd indultam tovább...
A boltot tényleg könnyen megtaláltam.Leparkoltam előtte majd bementem.
-Hello!-Köszönt egy srác a pult mögül.Rá néztem és elakadt még a lélegzetem is.A bőre bronz színűen csillogott.Izmos felsőtestét jól kiemelte a fekete póló, amit viselt.És a szemei...Azt hittem elolvad a szívem tőle.Olyan volt mint a csoki...Teljesen leblokkoltam tőle.Aztán Ő is az arcomra emelte a tekintetét...És...Ő is totál lefagyott.
Hogy mentsem magam a kínos helyzettől, fogtam egy kosarat éselindultam a sorok között.
Gyorsan beszereztem a fontosabb cuccokat: kenyér, tej, tojás, zöldségek, gyümölcsök és egy kicsi nasi.Aztán oda mentem a kasszához.Semmi képpen nem néztem rá a srácra.De ő sem rám.
Kifizettem a dolgokat majd mikor már a szatyrokat emeltem fel bejött egy nő.Haja ében fekete volt.Egy vérbeli Quilute indián lány.Rám mosolygott majd bement a pult mögé a srác mellé.
-Köszi Jake, mostmár mehetsz!-Mondta kedvesen majd a srác kilépett a pult mögül.
Szóval Jake...Így hívják.
Sietősen kimentem a kocsimhoz, majd bepakoltam a cuccokat és én is beültem.
Mikor indítottam a bolt ajtaján jött ki Jake...Meg próbáltam, de nem sikerült nem ránéznem.
Tekintetünk találkozott én meg padlógázzal elhajtottam.
Mikor haza értem fogtam az új dolgokat és besiettem a házba.Magam mögött hangos csattanással bevágva az ajtót...
Bobo villámló szemekkel sietett elém.
Mintha csak azt mondaná, "Mi a fenéért kell csapkodni az ajtót, Snooke?!?!"
-Bocs...-Vettem fel.-Nem kellett volna csapkodnom...-Simogattam meg.
A konyhába átvittem a cuccokat és elpakoltam őket...
De a gondolataim csak cikáztak.Jake körül...A rejtélyes srác körül aki úgy bámult engem, mint aki egy vámpírral találná szemben magát...De ami a legaggasztóbb volt...Vele kapcsolatban nem működött a képességem.Nem láttam a gondolatait, sem az érzelmeit.
-Na mit szólsz Bobo?...Nem láttam és éreztem az érzelmeit, a gondolatait...Ez aggaszt...
Megetettem kis kedvencemet majd felültem én is a pultra egy almát rágcsálva.
Miután leugrottam a pultról és kidobtam az almám maradványát vissza mentem Bobo-hoz és megitattam.
Aztán...Meghallottam a csengőm hangját...
Az ajtóhoz mentem kinytni és akt ott láttam...Hát...kettőt fordult velem a világ.
-Szia...Segíthetek valamiben?!-Kérdeztem mosolyt erőltetve az arcomra.
De hát még most sem eszméltem fel a sokkból, hogy az álompasim, Jake áll az ajtómban és rám villantja csodálatos mosolyát...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése